A lovaglás, mint gyógymód

A lovaglás – lovagoltatás – számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi gyermekeink komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem aktív cselekvőtárs. Ez olyan motiváló tényező a gyermek számára, mely áthatja, és pozitív irányba tereli a foglalkozások hatékonyságát, hangulatát.

A hatásokat a következő csoportokba tudjuk sorolni:
– fizikai hatások
– pszichológiai hatások
– szociális hatások
nevelés, oktatás elősegítése

Fizikai hatás

1.Egyensúly javítása
Ahogy a ló mozog, a lovas folyamatosan “kibillen” egyensúlyából, s ennek következtében a lovas izmainak egyszer meg kell feszülniük, máskor pedig el kell lazulniuk az egyensúly visszanyerése érdekében. A gyakorlatok olyan izmokat is megmozgatnak, melyek a hagyományos fizikai terápia “számára” elérhetetlenek. A ló háromdimenziós ritmikus mozgása hasonlít az emberi mozgásra járás közben. A lovon való elhelyezés, elhelyezkedés változtatásával különböző izmokat tudunk “munkára bírni”. A ló megállítása és elindítása, jármódjainak és haladási irányának változtatása még inkább jótékony hatással van a lovas szervezetére.

2.Megerősödő izmok
Az izmok a megnövelt terhelés hatására egyre inkább megerősödnek. Annak ellenére, hogy a lovaglás “csak” egy gyakorlat, a lovasok számára mégis ez egy örömteli tevékenység, melynek eredményeként tűrőképességük és motiválhatóságuk megváltozik.

3.Koordináció, gyorsabb reflexek, átgondolt cselekedetek
A lovaglás nagyobb koordinációt követel meg a lovastól annak érdekében, hogy a ló is megértse a lovas kívánalmait. A ló minden jelzésre azonnal reagál, így könnyen felismerhetjük, hogy mikor alkalmazunk helyes “segítségeket”. A ló befolyásolását elősegítő mozdulatok ismétlése, a ló irányítása gyorsítja a reflexeket, s javítja a cselekvések megtervezésének folyamatát.

4.Az ízületek mozgási lehetőségei
Ahogy a görcsösség csökken, úgy lehet a mozdulatok “választékát” növelni, melyek a lóra való fel- és leszállásból, a ló ápolásából és a kezelések során végzett gyakorlatokból is továbbfejleszthetők.

5.Rendellenes mozgások csökkentése
Amennyiben sikerült a görcsösséget mérsékelni, feloldani és az elvégezhető feladatok sorát is kibővíteni következő lépésként megpróbálhatjuk az abnormális mozgások megszüntetését. A lovaglás alatt alkalmazott relaxációs technikák szintén hasznunkra válhatnak.

6.Görcsös izmok feloldása
A lovon való ülés a combizmok ellazulását és megnyúlását is “megköveteli”. A combizmokat a lóra szállás előtt el kell lazítani. Egyes esetekben előfordulhat az is, hogy a foglalkozásokat egy “keskenyebb”, majd a későbbiek folyamán egyre “szélesebb” lovon végzik el.
A lovaglás során különböző izmokat tudunk megnyújtani, illetve megerősíteni:

kengyellel való lovaglás esetén a sarok vízszintesen tartásával, a sarok lenyomásával a bokaszalagokat és a vádli izomzatát az egyensúly, illetve a helyes tartás fenntartásának érdekében végzett mozgásoktól a hasi- és a hátizmokat a lovon végzett rutin feladatok, valamint a kantárszár használatával, kézbentartásával a kar és kéz izmokat

7.Görcsösség csökkentése
Sokféle ülésmódot fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a lovas görcsösségét megszüntessék vagy feloldják:
– a ló ritmusos mozgásával csökkenthető a lovas görcsös tartása
– a ló melege elősegítheti a nyugodt lelkiállapot kialakulását
– a lovagló ülésben való elhelyezkedés segíti az alsó végtagokban lévő feszítőizmok görcsösségének oldását
– a kantárszár tartása a hajlítóizom görcsösségének csökkentésében segít a felső végtagokban
– a fáradtság – nyugalmi állapot megteremtésével – szintén elősegíti a görcsösség feloldását

8.Légzés és keringés javítása
Annak ellenére, hogy a lovaglást alapvetően nem tekintik igazi “testgyakorlatnak”, az ügetés és a vágta mégis jó hatással van a keringési rendszer javítására.

9.  Jobb étvágy, hatékonyabb emésztés
Mint minden testmozgás a lovaglás is fokozza az éhségérzetet
( étvágyat gerjeszt ), elősegíti az emésztést.

10.  Szenzoros integráció
A lovaglás során a lovas külső környezeti ingerekre való reakciója is javítható:
a szaglással, tapintással, hallással szerezhető érzékek az érintés, illetve a környezeti “hatások” segítségével
az egyensúlyi helyzet a ló jármódjának, illetve a mozgás irányának változtatásával
a látás a ló irányításával befolyásolható

A külső ingerek a lovaglás során együttesen lépnek fel, s ezzel elősegítik a proprioceptorok ( azon receptorok, melyek információt juttatnak el izmaink, ínszalagjaink, izületeink részére ) működését.

Pszichológiai (lelki) hatás:

1.A jó közérzet általános érzése
A szabad levegőn végzett gyakorlatok elősegítik a jó közérzet kialakulását, állandósulását.

2.Önbizalom javulása
A kezdő lovas önbizalma a lovaglási, cselekvési képességek tanulásával folyamatosan növelhető.

3.Külvilág iránti érdeklődés
A  mindennapi monotónia következtében “bezárkózott” emberek részére a világ lekicsinyül. A lovaglás növeli az érdeklődést a külvilág iránt ( mi történik a lovas körül ), s így lehetőség nyílik a világ lóhátról történő “felfedezésére”.

4.Érdeklődés növelése a saját környezete iránt
A lovaglás izgalma és a gyakorlatok befolyásolják a lovast, s felbátorítják őt, hogy megossza élményeit másokkal is.

5.Kockázatvállalás, felelősségérzet
A lovaglás nem veszélytelen sport. A lovas a tanulás során megismeri a félelmet, a kockázatot, ugyanúgy, ahogy megpróbál új ismereteket szerezni, vagy esetleg más pozíciókat is kipróbálni a lovon.

6.Nagyobb türelem
A kezdő lovasnak meg kell tanulnia türelmesnek lenni mialatt, megpróbálja befolyásolni a lovat, hiszen a ló is saját gondolatvilággal rendelkezik. A türelem eredménye egy összehangolt munka ló és lovas között. A lovaglási “alapelvek” átismétlése szintén segítségünkre lehetnek abban, hogy türelmesebbek legyünk.

7.Érzelmek kontrolálása, önfegyelem
A lovas gyorsan megtanulja, hogy egy “rendezetlen”, kontrollálatlan lovas “rendezetlen” lovat is jelent. A kiabálás, a sírás és az érzelmi kitörések “felzaklatják” a lovat, melynek következtében a ló félelemmel érezhet lovasa iránt. A lovas megtanulja érzelmeit kontrollálni, majd később helyesen is fejezi ki őket.

8.“Egészséges ember” érzése
A különböző képességek nehézségek szerinti megtanulása a teljesen “ép” ember érzését keltik.

9.Figyelem összpontosítása
A lovas egyre inkább kontroll alatt érzi saját világát úgy, ahogy befolyást gyakorol egy élőlényre.

Szociális hatás

a.    Barátság
Igaz, a lovaglás egy önállóan végzett tevékenység is lehet, a lovasok általában mégis kisebb csoportokba szerveződnek. A lovasok megosztják egymás közt a lovak iránt érzett szeretetüket, lovaglások során szerzett tapasztalataikat, s ez megfelelő alapja a barátságnak.

b.    Tisztelet és szeretet az állatok iránt
A lovak nagy figyelmet és törődést igényelnek. A lovasokban először érdeklődés alakul ki a lovak iránt, ami a későbbiekben törődéssé alakul át. Ennek megfelelően a legelső dolog mindig a lovak szükségleteinek

c.    Élvezet
Semmi kétség a felől, hogy a lovaglás egy örömteli sport. Minden egyes foglalkozás alkalmával a lovasok izgalommal és örömtelien érkeznek meg a lovardába.

Nevelés oktatás

a.    “Gyógyító” olvasás
Mielőtt megismerkedünk a betűk, az olvasás világával alapvető dolog, hogy megtanuljuk felismerni a különböző formákat, méreteket és színeket. Ezek a “feladatok” a lovon sokkal könnyebben és gyorsabban végezhetők el különféle játékok segítségével. A tanulás folyamán sokkal kisebb ellenállásba ütközünk, ha a lovas tudja, hogy ez mind a lovaglás része. Alkalmazhatunk különböző jeleket, egymás után különálló szavakat olvashatunk, megtanulhatjuk a legfontosabb jelek, figyelemfelhívó táblák ( stop, veszély, kijárat ) jelentését is, melyek lényegesek a mindennapi életben.

b.    “Gyógyító” matematika
A számolás különböző módokon tanítható meg:
mennyit lépett a ló?
hány fa van a lovarda körül?
hány füle és lába van a lónak?
A számok közötti különbség az összehasonlítások révén fejlődik ki ( pl.: hány lába van a lónak és hány lába van az embernek ). Az összeadás és kivonás játékok segítségével tanítható meg ( pl.: számozott hab-kockák eldobása, majd az így kapott számok összeadása és kivonása )

c.    Tevékenységek megtervezése
Néhány dolog, mint például a ceruza megfogása és használata nagyon egyszerűnek tűnik számunkra, pedig ez “hatalmas” feladat a szervezet részére. Minden egyes tevékenység legfontosabb eleme, hogy sorrendet tudjunk felállítani az egyes részfeladatokra vonatkozóan. Ezek a képességek szintén fejleszthetők a lovaglás során ( pl: akadálypálya használata ).

d.    Vizuális, térbeli érzékelés
Ez a képesség magában foglalja a formák és terek közötti különbségek, összefüggések, illetve a formák és környezet közötti kapcsolat megértését. Az itt elvégzendő gyakorlatok a következő ismereteket érintik:
irányok megkülönböztetése ( jobb, bal ) térlátás, tér érzékelés, mely segítséget nyújt azon formák megkülönböztetésében, melyek alakra nagyon hasonlítanak, ám térbelileg különbözőek ( pl.: h és b ) forma érzékelése (hosszúság és magasság ) vizuális, sorozatos emlékezés (pl.: emlékezés egy szimbólumra, hogy az adott sorban hol helyezkedett el)

e.    Megkülönböztetés
A lovas megtanulja, hogy mi a különbség nagyon fontos és kevésbé fontos ingerek között a környezetében. Ez a képesség a lovaglás során fokozatosan, a lovas tudás fejlődésével alakul ki. A lovas megtanul figyelni ló környezeti ingerek hatására bekövetkezett reakcióira.

A lovagoltatás során törekedni kell arra, hogy a gyermek, és a ló között egy meghitt, bensőséges és bizalommal teli kapcsolat alakuljon ki.